Abban a kurva Libriben nem fogadták el a kurva kultúra utalványomat...csesszék meg. A könyv nem kultúra?????? A fene essen beléjük. Lelomboztak. Szépen kitaláltam, hogy jó sok könyvet veszek a jó sok utalványból...erre basszsus....csesszék meg.
Annyi téma van , amit tervezek bejegyezni, de vannak olyan elfoglaltságaim amik nem teszik lehetővé. Ilyen például, hogy nagyon olvasnom KELL:). Annyira letehetetlen a mostani vámpíros Feloldozott szerető, hogy elvon mindentől. Vagy, ha épp eljutok odáig, hogy leteszem, mert már 200 oldalnál azért néha muszáj megállni, akkor meg az új digitális fotóalbumomat töltöm fel képekkel. (itt jegyzem meg zárójelesen, hogy ez kicsit fájdalmas procedúra, mert...hisz tudjátok...fájdalmas a múlban túrkálni. olyan keserédes időutazásnak is nevezhetném. még szerencse, hogy már jól vagyok:)/.
Még két dologról kell így hirtelen beszámolnom. Az egyik, hogy már megint nem nagyon viszem túlzásba a főzőcskét:((. Bár ma azért egy sütőtök krémlevest összedobtam, de azok a tervek, amik a fejemben vannak, nem csak a bejegyzések terén, hanem a konyhában sem valósulnak meg. A másik, hogy kezdek megint fanatizmusba esni edzés terén. A heti 6 edzés már megvan, most meg még azzal spékelem meg, hogy már napi kettőt is lenyomok. Egy sífutás, egy rendes futás, vagy futógépen, vagy mint ma is kint a szigeten. /mondjuk nem kicsit haltam bele...szembeszél...nullás energiaszint...azt hittem sosem érek célba. de sikerült. itt vagyok:)/.
A nap fűszere: "Egy pasi olyan, mint egy keresztrejtvény a New York Times-ban: idegesítő, bonyolult és megfejthetetlen." Szex és New York
/persze mi sem vagyunk különbek:))/
Találó cím. És a film?? Tetszett?? Nem tetszett?? Nem is tudom. Tényleg nem. Ha akarom, lelkesedek. Ha akarom, kritizálok. Voltak a filmben vitathatatlanul vicces szövegek, történések. Voltak benne elgondolkodtató dolgok. És maga az alaptörténet is érdekes volt. A színészek zseniálisak. Meryl Streep szokásosan elragadó. Viszont Alec Baldwin...engem még annál is jobban megfogott. A sármja. A pimaszsága. Az, hogy kicsit visszataszító, ugyanakkor mégis sármos. Nagyon eltalálta ez a szerep:). Az volt az érzésem, hogy akár magát is alakíthatná.
Másrészről viszont kicsit unatkoztam. Nem annyira tudtam eldönteni vetítés közben, hogy ez most engem érdekel-e, vagy sem? Leköt-e vagy sem. Ezért sem tudom, igazán, hogy tetszett-e a film, vagy sem (persze, ha végig nem az jár a fejemben, hogy basszus, de éhes vagyok...és hogy basszus, de jó kaják vannak a vásznon. főleg a csokis croissan...akkor, basszus, talán jobban élvezem:). Néha kicsit túmács volt...hogy ezt az utálatos szót használjam. Főleg, amikor csajok egymásközt csajosan beszélgettek. Ez nekem erőltetett volt. És emiatt visszatetsző.
Azért volt benne egy szinte könnyfakasztóan vicces rész. Webkamera. Nő és férfi ezen keresztül beszélget. Aztán jön egy meztelenkedős jelenet. Egy harmadik szereplővel. A volt férjjel. Na ezen a részen nagyon röhögtem. Csak valahogy szerintem nem használták ki eléggé a helyzetkomikumot. De tényleg vicces volt. Tényleg.
Erről szól:
"Jane három felnőtt gyerek anyja és egy jól menő pékség és étterem tulajdonosa Santa Barbarában. Egy tíz éves válás után baráti a viszonya az ex-férjével, az ügyvéd Jake-kel. Ám amikor Jane és Jake elutaznak a fiuk diplomaosztójára, a helyzet elkezd bonyolódni. Egy ártatlan közös étkezés elképzelhetetlen fordulatot vesz - affér lesz belőle. És mivel Jake-nek már van egy új felesége, a sokkal fiatalabb Agness, így most Jane lesz a másik nő. Ebbe a már amúgy is zűrös románcba csöppen bele az építész Adam, aki maga is a saját válásából próbál kigyógyulni. Beleszeret Jane-be, de hamar ráeszmél, hogy egy szerelmi háromszögbe került."
Annak ellenére, hogy hangulatom nulla...még fát sem állítottam...a zenében szívesen karácsonyozgattam...karácsonyozgatok. Egészen tegnap előttig csak azt tudtam, hogy van az a reklám...ami, tulajdonképpen nem is tudom melyik...amiben egy csaj énekel...és egész jó hangja van. Aztán 24-én délelőtt anyuéknál ünnepi ráhangolódásként (vagyis inkább bejglihurkák megelőzése céljából:) futópadon futottam. Anyu pedig kitalálta azt a projektet, hogy akkor most ezt a számot énekeljük el. Én lihegve a gépen...ő meg ücsörögve kényelmesen.
Aztán bontogatás után...vacsora után...énekelgettünk még pár dalt. Ez is köztük volt. De nem volt mindegyik ennyire ünnepi...például a pálinka dal...a chardonney...kikötők...egy bolond százat csinál...ami jelen esetben nem csak a szám címe volt:))...szóval énekelgettünk.
/és még mindig nagyo dilemmában vagyok. basszus...a gondolataim 90%-át lefoglalja. a többi 10%-ot meg arra fordítom, hogy erőltetem, a nemrágondolást:). ami azért jó, mert így egyéb, piszlicsári dolgok, úgymint pénz, munka, miegyebek nem kerülnek terítékre. csak folyamatosan az, hogy hiányzik...nem nem szabad, hogy hiányozzon...csessze meg, nem foglalkozom vele többet...idegesít...utálom...hiányzik...csessze meg, már megint csak csessze meg...és ilyenek. ami viszont jól esett, hogy grincs elveit félretéve, bár nem úgy hogy boldog karácsonyt, vagy nesze bazdmeg ajándék...de azért kaptam tőle apró kis figyelmességet:). ami nagy dolog, tekintve a őgrincsességét:)/
Igazából most nincs is mondanivalóm, de ez a cím annyira megtetszett:). Mit is írhatnék ezzel kapcsolatban? Lássuk csak...talán azt, hogy kezdek grincsesülni?? De ezt nem folytatom, mert karácsony napján nem lehet melankólikus bejegyzést írni. Miért is nem??? Mert csak:).

Azt kívánom mindenkinek, hogy olyan legyen a karácsonya, amilyennek szeretné.
Aki boldognak szeretné, annak boldog.
Aki kellemesnek, annak kellemes.
Aki szépnek annak szép.
S aki semmilyennek annak semmilyen.
De egyet azért mindenképp, mindenkinek kívánok...azt, hogy BÉKÉS legyen:).
A nap fűszere: "Meg vagyok róla győződve, hogy az ember lelki irányának fejlődésére semmi sincs oly sújtó hatással, mint a külseje, és nem is annyira a külső maga, mint az a meggyőződés, hogy vonzó vagy visszataszító-e." Lev Tolsztoj

Imádom ezt a levest. Múltkor vittem bentre ebédre. Kérdezték mit eszem. Mondom thai sütőtök levest...Néznek rám. Kérdés: Náluk van sütőtök???
Paffffffff....mit tudom én:).
Hozzávalók:
sütőtök,
hagyma,
gyömbér,
kaffir lime levél,
kókusztej,
citrom,
chili,
leveskocka,
A hagymát apróra vágom, olajon megdinsztelem, belereszelek egy kevés gyömbért, és így is pirítom. A megpucolt, felkockázott sütőtököt hozzáadom, és vízzel felöntöm. Leveskocka, kaffir lime levél bele. Főzöm, amíg a tök megpuhul, a végén bele a kókusztej, leturmixolom. Ízesítem chilivel, és citromlével (én erőteljes citromos ízzel szeretem), és ha kedvem úgy tartja pirított tökmaggal tálalom.
Találtam gyufát...épp teafüvet kerestem. Rend a lelke mindennek:)).
Ég mind a négy gyertya...hajrá karácsony:))
Nem tudom, ti hogy vagytok vele. Mennyire érint meg a karácsony szele. Engem most nagy ívben kerül. Bár ez inkább egyfajta védekező reflex. Legalább is így gondolom. Rosszabbul érint, mint tavaly. Mert megint eltelt egy év, és a szőke herceg még mindig sehol. Még mindig csak ezzel a grincsfajzattal cimbizek:)). Amivel annyira nincs is probléma, de nem egy karácsonyozó típus és nekem hiányzik, hogy ........ végülis...nem is tudom mi hiányzik. De valami igen. Meg tudjátok még mi hiányzik??? Egy nyamvadt szál gyufa...nincs nagy igényem. De az most nagyon kéne. Nem tudom meggyújtani a negyedik gyertyát. Tegnap használtam el az utolsó szálat, persze úgy, hogy még kettő volt, és paráztattam magam, hogy jajjj...kettő van, ami épp elég lesz ma meg holnap, ha nem baszom rontom el a meggyújtást. Szerintetek???? Hát elcsesztem. Leugrott a gyufa feje. Mégilyet????:)).
Annyiból áll a ráhangolódás, hogy folyamatosan karácsonyi dalokat hallgatok, még edzés közben is. Van egy nagy kedvencem. Auguszt Bárió énekli, Szép ünnep! Ezt a verziót nem találtam, csak az eredetit. Nem annyira ütős, mert sem a ritmusa nem olyan, sem az énekes hangja, de a szövege legalább azonos:). Íme:
Tudjátok mi nagyon nehéz???
Igen....a szikla is:)
Meg az élet is:)
De én most arra gondolok, hogy rohadt nehéz dolog úgy tenni, mintha képben lennék...közben pedig halványliladunsztom sincs arról, hogy mi a fene is történt.
Konkrétan: tegnap nagykarácsonyi ünneplésen sikeresen tartottam a fogadalmamat...ismét...gondolhatjátok:)). Reggel ugyanis megfogadtam, hogy keveset iszom....gondolhatjátok:)). És ma úgy kell tennem, mintha tudnám, hogy mi is történt az este...közben meg akkora feketelyukak tátonganak a fejemben, hogy csak na:)). Nehéz meló....nagyon:)). Elhihetitek:).



































